A napraforgóval nem haladtam semmit, de belekezdtem egy picurka télapóba, viszont azóta változtak a dolgok, és nem biztos, hogy befejezem. A kolléganőim hozták fel, hogy télapóra akár hímezhetnék is nekik valami apróságot. Ez leginkább akkor jön elő, amikor mini talira készülök, és mivel egyből munka után indulok oda, reggel felpocurkázva megyek dolgozni. Ilyenkor megmutogatom a művecskéimet a kolléganőknek is.Most is pont így jártam. Csütörtökön a miskolci mini talira készültem, és már el is terveztem, hogy kapnak a kolléganők is xszemes télapót. Mára viszont meggondoltam magam, majd talán jövőre. Átgondoltam, és arra jutottam, hogy nem marad rá időm (12 kis télapócska több időt igényel, mint ami nekem lesz). Egyrészt az ajándékozós mini talira is készülnöm kell, és elcsábultam másik két helyre is(majd később írok róla). Az iskola is elkezdődött és a fiacskámmal is tanulgatnom kell.
A bénaságom a mini talihoz kapcsolódik. Általában szoktam fényképezgetni, de ez az elmúlt 2-3 alkalommal ez nem jött össze. A múltkor memóriakártya nélkül mentem, és a gép belső memóriája csak 2 képet engedett összehozni. Most pedig a tali felénél lemerült, és nem volt tartalékelemem. Pedig annyi szépséget láttam, leginkább 3 picurka gyerkőcöt, de a lányok művei is csudaszépek voltak.
Az internetnek és az NLC Xszemes Társaság topicjának köszönhetem, hogy rátaláltam a többiekre, már több mint négy éve. Milyen gyorsan telik az idő, most lesz a 4. ajándékozós talink. Egy üzletház földszinti aulájában szoktunk találkozgatni. Háziasszonyunknak, Anettnek itt van a fszt-en kézimunkaboltja, Neki köszönhetjük az egészet: a helyszínt, a lehetőséget, a szervezést, stb. A talikat általában vásárlással is összekötjük. Nagyon jól eltelik az idő, nézegetéssel, beszélgetéssel... Annyira jól fel lehet töltődni ezeken a talikon, hogy szinte néha olyan érzésem van, hogy most rögtön elő kell vennem a tűket, és öltenem kell néhány x-et.
Több mint 5 éve találkoztunk - mármint a keresztszemezés és én, azóta nem váltunk el egymástól, sőt...
2009. szeptember 12., szombat
2009. szeptember 2., szerda
Napraforgó
A hortenzia és az irisz után belekezdtem (a változatosság kedvéért) a Lanarte naprafogókba. Pedig nem is vagyok nagy virágmániás, sőt ha rajtam múlna valószínűleg a munkahelyemen igencsak elszáradnának a cserepesek.
Ezt a készletet még akkor kaptam a szülinapomra, mikor éppen csak ismerkedőfélben voltam a keresztszemezéssel. Most csak úgy elővettem, mert nem volt igazán ötletem, és meglévők között kutakodtam.
Itt tartok most:


Nagyon szeretem, nagyon jó a vásznára hímezni. Viszont most is alig várom, hogy elkészüljek, mert tele vagyok télapós és egyéb ajándékos tervekkel.
Ezt a készletet még akkor kaptam a szülinapomra, mikor éppen csak ismerkedőfélben voltam a keresztszemezéssel. Most csak úgy elővettem, mert nem volt igazán ötletem, és meglévők között kutakodtam.
Itt tartok most:

Nagyon szeretem, nagyon jó a vásznára hímezni. Viszont most is alig várom, hogy elkészüljek, mert tele vagyok télapós és egyéb ajándékos tervekkel.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Fiaim

